A környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése egy vállalkozásnál ritkán merül ki egyetlen engedély megszerzésében vagy egy éves adatszolgáltatás elkészítésében. Egy ipari vagy termelő telephely működése során egyszerre jelentkezhetnek hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, vízvédelmi és más környezetvédelmi feladatok. Ezek ráadásul a technológia, a termelési kapacitás vagy a jogszabályi környezet változásával módosulhatnak.
A nehézséget sokszor nem egy-egy feladat elvégzése jelenti, hanem annak felismerése, hogy milyen kötelezettségek vonatkoznak az adott telephelyre, és mikor kell intézkedni. Egy felkészült szakember ebben a folyamatban nem csupán dokumentumokat készít: segíthet rendszerbe foglalni a vállalkozás környezetvédelmi feladatait és követni azok teljesítését.
Először a vállalkozás kötelezettségeit kell feltérképezni
Két hasonló méretű vállalkozás környezetvédelmi feladatai között is jelentős különbség lehet. Meghatározó a végzett tevékenység, az alkalmazott technológia, a felhasznált alapanyagok köre, a keletkező hulladékok jellege, valamint az is, hogy milyen kibocsátási források működnek a telephelyen.
Az első feladat ezért a működés környezetvédelmi szempontú áttekintése. Ennek során érdemes azonosítani a releváns környezeti tényezőket, majd ezekhez hozzárendelni a szükséges engedélyeket, nyilvántartásokat, méréseket, adatszolgáltatásokat és egyéb feladatokat.
A https://www.kornyezetvedelmi-tanacsado.hu/ szakmai anyagai szerint a környezetvédelmi megbízott egyik lényeges feladata a szervezet környezetvédelmi feladatainak feltárása, a megoldásokra vonatkozó javaslatok kidolgozása és a szakszerű teljesítés támogatása.
Nem minden vállalkozásnál azonosak az előírások
A környezetvédelmi megbízott alkalmazása nem valamennyi vállalkozás számára kötelező. A kötelezettség meghatározott környezethasználatokhoz kapcsolódik, és egyes tevékenységeknél a kapacitás vagy más műszaki jellemző is befolyásolhatja, hogy szükséges-e megbízott alkalmazása, illetve milyen képesítési követelménynek kell megfelelnie.
Ezért önmagában a vállalkozás mérete vagy alkalmazotti létszáma alapján nem célszerű következtetést levonni. A tényleges tevékenységet és annak kapacitását kell megvizsgálni, majd ez alapján lehet meghatározni az adott szervezetre vonatkozó követelményeket.
Akkor is lehet értelme szakértő bevonásának, ha a vállalkozás tevékenysége alapján nem kötelező környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. Hulladékok, légszennyező források, zajkibocsátás vagy más környezeti tényezők ugyanis ilyen esetben is létrehozhatnak teljesítendő feladatokat.
A dokumentáció mellett a határidőket is kézben kell tartani
A környezetvédelmi megfelelés egyik gyakorlati nehézsége, hogy a különböző feladatok nem feltétlenül ugyanabban az időpontban jelentkeznek. Lehetnek rendszeresen teljesítendő adatszolgáltatások, időszakos mérések, nyilvántartási feladatok, valamint egy technológiai változáshoz kapcsolódó engedélyezési vagy bejelentési kötelezettségek.
Egy jól kialakított belső rendszerben ezért célszerű legalább az alábbiakat nyomon követni:
- engedélyek: milyen környezetvédelmi engedélyekkel rendelkezik a telephely, és milyen feltételeket tartalmaznak;
- adatszolgáltatások: milyen rendszeres jelentési kötelezettségeket kell teljesíteni;
- mérések és vizsgálatok: milyen ellenőrzések szükségesek, és mikor esedékesek;
- nyilvántartások: milyen adatokat kell a működés során folyamatosan vezetni;
- változások: milyen technológiai vagy kapacitásbeli módosítás történt a telephelyen, és annak van-e környezetvédelmi következménye.
Az ilyen rendszer nemcsak a határidők követését könnyíti meg. Abban is segít, hogy egy ellenőrzés vagy beruházás előkészítése során ne kelljen különböző helyekről, utólag összegyűjteni a szükséges információkat.
A technológiai változás környezetvédelmi feladatot is jelenthet
Egy új gép telepítése első pillantásra kizárólag műszaki beruházásnak tűnhet. Környezetvédelmi szempontból azonban létrejöhet új légszennyező forrás, megváltozhat a zajkibocsátás, új hulladéktípus keletkezhet, vagy módosulhat a felhasznált veszélyes anyagok köre.
Hasonló helyzet állhat elő kapacitásbővítésnél, új gyártási folyamat bevezetésénél vagy egy meglévő technológia átalakításánál. Emiatt a környezetvédelmi vizsgálatnak célszerű megelőznie a változtatás megvalósítását. Így még időben meghatározható, hogy szükség van-e további dokumentációra, hatósági eljárásra vagy műszaki intézkedésre.
Ha a környezetvédelmi szempontok csak az üzembe helyezés után kerülnek elő, egy korábban figyelmen kívül hagyott követelmény már jóval nehezebben kezelhető.
A helyszíni ellenőrzésre nem az utolsó pillanatban kell készülni
Egy hatósági ellenőrzés során különösen fontossá válik, hogy a vállalkozás dokumentációja és tényleges működése összhangban legyen egymással. Nem elegendő például rendelkezni egy korábban elkészített dokumentummal, ha az azóta végrehajtott technológiai változásokat már nem tartalmazza.
A felkészülés része lehet az engedélyek, nyilvántartások, adatszolgáltatások, mérési jegyzőkönyvek és más releváns dokumentumok áttekintése. Emellett a telephely tényleges állapotát is célszerű megvizsgálni.
Itt válik különösen kézzelfoghatóvá, hogyan segít a környezetvédelmi megbízott: feltárhatja a hiányosságokat, javaslatot tehet azok rendezésére, támogathatja a szükséges feladatok teljesítését, és szakmai segítséget nyújthat a hatósági kapcsolattartás során.
A nyilvántartások minősége meghatározza az adatszolgáltatás minőségét
A környezetvédelmi adatszolgáltatás csak akkor lehet megbízható, ha megfelelő alapadatok állnak rendelkezésre. Ha például a hulladékok mennyiségét, a technológia üzemidejét vagy más szükséges üzemi adatokat nem követik megfelelően, az éves jelentési időszakban már nehéz pontos információkat előállítani.
Ezért érdemes meghatározni, hogy milyen adatot, ki, milyen rendszerességgel és milyen formában rögzít. A környezetvédelmi szakember feladata ilyenkor nem feltétlenül maga az összes alapadat előállítása. Sokkal inkább annak meghatározása, hogy mire lesz szükség a kötelezettségek teljesítéséhez, valamint annak ellenőrzése, hogy a rendelkezésre álló információ megfelelő-e.
Ez a munkamegosztás különösen nagyobb vállalkozásoknál fontos, ahol a környezetvédelmi adatok több szervezeti egységtől – például a termeléstől, a karbantartástól, a beszerzéstől vagy a logisztikától – érkezhetnek.
A szakmai támogatás a megelőzésben a leghasznosabb
A környezetvédelmi szakember munkáját nem érdemes kizárólag akkor igénybe venni, amikor már hatósági probléma vagy elmaradt kötelezettség van. Sokkal hatékonyabb lehet a támogatás, ha a szakember részt vesz a változások előzetes értékelésében, követi a feladatokat, és időben jelzi a szükséges intézkedéseket.
Ehhez a vállalkozáson belüli együttműködés is szükséges. Ha például a műszaki részleg egy új berendezést vásárol, a környezetvédelmi szempontokat még a telepítés előtt célszerű megvizsgálni. Ugyanez igaz az új alapanyagokra, technológiákra vagy kapacitásbővítésekre.
A jól működő környezetvédelmi rendszer egyik legfontosabb jellemzője ezért az, hogy a szükséges információ megfelelő időben eljut a megfelelő szakemberhez. Így a környezetvédelmi feladatok nem utólagos problémaként jelennek meg, hanem a vállalkozás működésének tervezhető részévé válhatnak.
Fotó: Magnific